A konyha. Bizonyos szempontból a konyha mondható egy otthon szívének. Nem a nappali, miért? Mert ugyanannyira közösségi térnek számít, mint a nappali, azzal a különbséggel, hogy egy család esetében a konyhában néha több minden történik, mint a nappaliban. Mert ahol a kaja van, ott van az ember. Már ha az adott család szeret főzni. Hiszen ha az anya, ha az apa van otthon éppen egyedül van a gyerekkel, akkor ha főzni készülünk a gyerek is jön velünk, ezért érdemes olyan konyhát kialakítani, ahol a gyerek kényelmesen el tud lenni.
Ám a konyha egy gyermek számára veszélyes tud lenni, amiből a kicsi általában csak a kalandot érzékeli: számos olyan konyhai felszerelés van, ami nem gyerek kezébe való, ezért figyelni kell azok megfelelően történő tárolására, hogy ne kerülhessen a gyerek kezébe. Tehát amikor anya, vagy apa főz, akkor kell valami játék, ami leköti a gyereket annyira, hogy legyen idő felvágni a hagymát, bepanírozni a húst, stb. Én az építőjátékokban találtam meg a megoldást.
Ez persze a gyermek korától is függ, ám a motoros tevékenységek, finom kézmozgás elsajátításának egyik kiváló módja az építőjátékok használata. Eleinte kockák egymásra pakolása, majd később több kisebb részből álló dolog felépítése, megvannak ennek a fokozatai. Olyan hatékonyan le tudja kötni a kislányomat ez a típusú játék, hogy nem zavarja, ha közben öt percekre az étel előkészítésével foglalatoskodom, mert le tudja kötni magát. Az első játékok egyike volt, amit megtanult, így már gyakorlott benne. Nem gondoltam volna, hogy Lili van annyira huncut és kreatív, hogy ezeket a perceket úgy töltse el, hogy meglepetést okozzon nekem.
Az építőjátékok ugyebár sok darabból álló készletek, itt szemezgetve bepillantást lehet nyerni róluk, minél színesebb és több darabból áll, annál jobban felfigyel rá a gyerek, és annál több variálási lehetőséget tartalmaz. Nálam nagyon bevált ez a webshop, a gyermekjátékok fellegvára, otthonról elérhető módon.
A rebesgetett meglepetés előszele az volt, hogy tésztaszaggatás közben hallottam, hogy néha felnevet Lili, eleinte nem is gyanakodtam, milyen jó kedve van, mikor hátra néztem rá, akkor a huncut kis vigyorával találtam szembe magam. Aztán a főzés közben elkezdett kiderülni a turpisság: nagyon kreatív módon már a főzés megkezdése előtt, illetve közben az építőjáték kis darabjait elkezdte szétszórni a konyhában. Ezt úgy fedeztem fel, hogy határozottan gyanús módon minden edényben, amire szükségem volt, abban találtam egy építőkockát. Szóval, mint kiderült a kis huncut leányzó arra várt, hogy végre kinyissam a szekrényt és felfedezzem, tudtomon kívül elkezdte összebarátkoztatni a konyhai felszereléseket a kis játékával, vagyis az ő játékait az enyémekkel.
Lám a jós sok darabos készlet hatalmas variálási lehetőséget biztosított Lili számára, hogy hány helyre tud így elrejteni egy darabot. Az a hét arról szólt, hogy minden fiók, szekrény, polc, amit elért, na ott biztosan volt egy építőkocka, egy henger, vagy valami hasonló. Úgy látszik az építőkockák idejét kiélte már, és elkezdett új módszereket találni a különböző elemek hasznosítására. Nagyon ötletes! Persze aztán arra is meg kellett tanítanom, hogy játék ide vagy oda, azért ha szétszórunk valamit a lakásban, akkor azt előbb-utóbb össze is kell szedni majd. A gyermeki kreativitás és huncutság jól megnevettetett. Így eshetett meg az, hogy egy hétig az edényeim és Lili kockái barátságra leltek.