El sem hiszitek, de a múltkor részt vettem egy konyhai felszerelések és eszközök találkozón. Na persze ez így elég furcsán hangzik, valójában az ételkészítésről és közös konyhai tevékenykedésről szól egy szabadtéri egynapos fesztivál keretei között, de a programnak a része volt a különböző forradalmian új konyhai felszerelések és eszközök bemutatása is. Hozzá teszem nem is akár hogyan. Elképesztően jó show-műsort csaptak a különböző látványszakácsok és látványkonyha vezetők, dobálták a levegőbe az éles késeket, a serpenyőket, lángoltak az ételek, és olyan illatorkánok lebegtek körülöttünk, hogy mindenki farkas éhes lett pillanatokon belül.

A látványosan elkészített ételeket és a fesztiválon résztvevő konyhák főztjeit is mind, egytől egyik ki lehetett próbálni, megízlelni és persze degeszre enni magunkat vele. Ez meg is történt a barátaimmal olyan jól belaktunk, hogy utána mozdulni is alig bírtunk. mindent megkóstoltunk és elképesztően jól éreztük magunkat. Persze az este bekövetkeztével az étel után az ital sem maradhatott el. Pálinka- sörfőző, valamint borászati standok tömkeleg vonultatta fel a legjobb kínálatukat így „sajnos” nem volt mit tenni, neki kellett esni az italoknak is. Először a borokkal kezdtünk, mégis ahhoz kell a legtisztább ízlelőbimbó, ez egy egészen más típusú kóstolás, mint amikor sört vagy pálinkát iszunk, legalábbis számomra. Fehér, rozé, vörös, száraz, félszáraz, édes, habzó, végig mentünk a teljes palettán. Utána következtek a sörök. Hát ott el sem kezdem sorolni a fajtáit, hiszen végeláthatatlan a sora a különböző söröknek. De itt is szépen adtunk a jónak, míg nem eljutottunk a pálinkáig. Hát ez volt, ami jó és persze rossz értelemben is megkoronázta az esténket.

Mivel az étellel annyira elteltünk, hogy az csak ne, eleinte fel sem tűnt, hogy milyen sok italt fogyasztottunk. De a pálinkánál bizony a kedvünk a tetőfokára hágott. Annyira, hogy reggelig megállás nélkül folyt a bulizás, a táncolás és az ivászat. Régen voltam utoljára ilyen hatalmas buliban, ahol ennyire elengedtem és ilyen jól éreztem magamat. Fantasztikus nap volt egészen addig, amíg el nem mentünk aludni és másnap nem kellett felkelni.

Amennyire életem egyik legjobb bulija volt este annyira életem egyik legnehezebb ébredése volt reggel. A másnaposság, rosszullét, fejfájás, gyomorégés és hasonszőrű problémák egyszerre tomboltak bennem úgy, hogy azt kívántam, bár el sem jöttem volna erre a fesztiválra, hanem maradtam volna otthon vizet kortyolgatva és sorozatokat nézve. Azt hittem ott helyben elájulok és semmi másra nem tudtam gondolni, csak a fájdalomcsillapításra.

A társaság minden egyes tagja így nézett ki, egy ember kivételével. Kventin úgy járt kelt fel és alá, mint akinek soha sem volt semmi baja és teljesen magától értetődő az, hogy előző este mindent ráettünk és ráittunk mindenre és még sincs semmi baja. Mindenki azonnal le is támadta, hogy mégis hogy a viharba lehet, hogy semmilyen jelét nem mutatja a másnaposságnak. Ő csak csendben belenyúlt a táskájába és előhúzott egy doboz gyógyszert . Közelebb mentünk és megnéztük. Egy 16 darabos Advil ultra fortét tartott. Egy lágyzselatin kapszulát magas ibuprofén tartalommal. A lágyzselatinnak köszönhetően a kapszula fél órán belül felszívódik a szervezetünkben és mivel az ibuprofén nem szteroidos fájdalomcsillapító, így nincsen rossz hatással a szervezetünkre.
Félre téve a hivatalos szöveget, azonnal mindenki rohant egy pohár vízért és vettük be a kapszulát, hogy túl lehessünk ezen a szörnyű reggelen. Kventinnél volt elég, így mindenkinek jutott az Advilbol. Bevettük és jött a kellemetlennek gondolt fél órás várakozás. De észre sem vettük, úgy elvoltunk foglalva azzal, hogy az emlékeink között kutassuk az előző este történéseit és cselekményei, hogy meg is felejtkeztünk arról, hogy az órát nézzük. De mire felocsúdtunk már sehol sem volt a másnaposság. Mint ha kicseréltek volna minket. A fájdalmunk olyan csillapítást nyert, hogy el sem mertük hinni, hogy ilyen létezik. Nincs fejfájás, sehol a hányinger, sehol a rossz közérzet.

Annyira, de annyira hálásak voltunk Kventinnek és az Advilnak, hogy még az az ötlet is felmerült, hogy este, ha hazaértünk, beülünk valahova és meghívjuk egy italra. Aztán azért gyorsan beláttuk mind, hogy ez talán a fájdalomcsillapító remek hatása ellenére, még egy kicsit korai.